Hradné múzeum vo Fiľakove

A viszonylag hosszú csendes időszak után 2021. május 18-tól a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában új kiállítás nyílik. Témája a második világháború haditechnikája és harci járművei lesznek, amelyek Péter Tibor helyi modellező makettjei révén kerülnek bemutatásra. Az alkotó modellezés iránti vonzalma egészen gyermekkoráig nyúlik vissza, amikor kortársaihoz hasonlóan, szabadidejében modellek építésével foglalkozott. Négy évvel ezelőtt, immár felnőttként kapta meg első műanyagból készült makettjét, és ettől a pilanattól kezdve hobbijává vált azok építése. Ajánlja, hogy próbálják ki gyermekek és felnőtteknek is egyaránt, mivel fejleszti a kézügyességet és hozzájárul a mindennapi stressz leküzdéséhez. Ugyanakkor reméli, hogy a kiállítás bizonyos szemszögből felhívja a figyelmet a technikai eszközök fontosságára, amelyek ősidők óta jelentős szerepet töltöttek be az emberiség történetében.
A műszaki fejlődés ezen vívmányai szüntelenül felkeltik a kicsik és nagyok érdeklődését, mivel korszerűségük és hatékonyságuk mindig is kulcsfontosságú volt a katonai hadműveletekben. A látogatók megtekinthetik a legismertebb harci járművek és eszközök modelljeit 1:32 és 1:72 közötti méretarányokban, úgy mint a Panther (Párduc), Tigris vagy a „Katyusha“, melyeket szinte az összes bevetés alkalmával használtak. A kiállítást képezi néhány kevésbé ismert érdekesség is, mint például a brit egyszemélyes Spitfire vadászgép másolata.

Bővebben: A második világháború haditechnikája és harci járművei Péter Tibor és Fekete Béla makettjein

Az augusztusi Kulturális Napok keretén belül nyílik meg a füleki római katolikus templom széles körű belső felújítását dokumentáló fotókiállítás a Városi Honismereti Múzeumban. A tárlat képanyaga végig kíséri a Szűz Mária Mennybevételének tiszteletére szentelt, barokk stílusú templom 2015 és 2019 között zajló restaurálását, amely három szakaszból állt. Elsőként a szentélyt, a karzatot, majd a templomhajó hátsó részét újították fel, mindezt a hívők adományainak, valamint szponzorok és a városi önkormányzat támogatásának segítségével. Ezt követően a helyi ferencesek egy nemzetközi Interreg pályázatnak köszönhetően fejezték be a főoltár és a hajó utolsó két részének rekonstrukcióját, illetve a Koháry-kápolna javításait, a magyarországi Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhellyel folytatott együttműködés keretében. A munkálatokat megelőző kutatás során bebizonyosodott, hogy a barokk festmények, szobrok és díszek a múltban többszörösen át voltak festve. 1912-ben a rozsnyói születésű Ádám Gyula és csapata az egész belső teret és annak berendezését átkenték és újraaranyozták, így a jelenlegi renoválás során éppen ez a réteg került felszínre. A munkafolyamatba párhuzamosan több szakember is bekapcsolódott. A főoltár helyreállításán Mézes Árpád és Vajčovec Ernest szobrász-restaurátorok, valamint Mýtnik Vojtech festő-restaurátor és csapata dolgoztak, míg a hajó freskóinak felújítását Janšto Miroslav videfalvi restaurátor végezte, a falfestmények restaurálására szakosodott további munkatársaival együttesen. Az említett szakemberek számos szlovákiai műemlék és szakrális épület felújítását tudhatják maguk mögött. A hozzáértő kezeknek és a támogatóknak köszönhetően a város három legrégebbi épületének egyike ezen túl új fényben várhatja a hívőket és a látogatókat.

A kiállítás megnyitójára, melynek szervezője a Füleki Vármúzeum, társszervezője pedig a ferences kolostor, 2020. augusztus 15-én, 16:30 órától kerül sor. Az érdeklődők október 23-ig tekinthetik meg a tárlatot.

      A Magyar Fotóművészek Világszövetsége immár tizenkilencedik éve biztosít szakmai hátteret és bemutatkozási lehetőséget az anyaországi és a határain túl élő, magát magyarnak valló fényképészeknek. Tagjai főként amatőr alkotók, akik kedvtelésből és az alkotás iránti szeretetből fényképeznek, viszont munkájuk professzionális színvonalát maguk a képek bizonyítják. A szövetség évente rendezi meg a fotószalont, melynek legsikeresebb művei a szakmai zsűri értékelése alapján vándorkiállításon kerülnek bemutatásra, valamint a szövetség által kiadott katalógusban jelennek meg. A fotópályázat felhívására különböző kategóriákban nevezhetnek műveikkel az alkotók. Az eddigi négy kategória, amely többek között II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 315. évfordulójára, valamint a magyar identitás megőrzését támogató, Kárpát-medencei magyar népcsoportokra irányul, legutóbbi alkalommal egy ötödik, kifejezetten a természet szépségeire fókuszáló tárgykörrel bővült. A versenybe közel ezerötszáz fotóval neveztek be, amelyek közül ismét mintegy negyven kép alkotja a jelenlegi tárlatot. A kiállítás a hagyományos életmód pillanatképeit, természeti és kulturális örökségünket tárja elénk, valamint hangsúlyozza a szülőföld iránti mélyen gyökerező kapcsolódást. A művészi jellegű felvételek az erős élmény- és látványközvetítő hatásuk révén bizonyára elnyerik majd a szemlélők tetszését.  

      A legjobb alkotások válogatását „XIX. Nemzetközti Magyar Fotószalon” címmel már több dél-szlovákiai, erdélyi és magyarországi helyszínen láthatták az érdeklődők, márciustól pedig Füleken is elérhető lesz. A megnyitóra 2020. március 13-án, 16:30 órakor kerül sor a Városi Honismereti Múzeum galériájában. A tárlatot a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, Nagy Tivadar nyitja meg. A válogatás 2020. április 9-ig tekinthető meg.

2020. február 28-án nyílik Benkoné Horkay Tünde népi kézműves és pedagógus „Varázserejű hímes tojás“ című kiállítása a füleki Városi Honismereti Múzeumban. A Kassán született, majd Nagyidán nevelkedett alkotó több, mint 20 éve a füleki magyar tanítási nyelvű Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Nagyon fontosnak tartja megszerettetni a népművészet egyes ágait a fiatal korosztállyal, ezért minden alkalmat megragad annak népszerűsítésére. Az iskolában szakkört vezet, ahol a tojásdíszítés különféle technikáit igyekszik megtanítani a gyerekeknek.
A tárlat megálmodója számos díjjal büszkélkedhet. 2006-ban a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete Dr. Zólyomi József – Nagy Palóc-díjban részesítette, majd 2008-ban a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztere Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki, 2018-ban pedig az ipolymenti hímes tojásai elnyerték a Nógrádi Regionális Termék védjegyet. A kiállításra érkezők elé szebbnél szebb tojások látványa tárul majd, mi több, betekintést nyerhetnek a termékenység legősibb jelképéhez kötődő szokásokba is. A tojásdíszítésnek nagyon sok fajtája létezik. Az Ipoly mentén legelterjedtebb volt a viaszos-batik technikával készített hímestojás, mely során az olvasztott méhviaszt írókával – vagy ahogy errefelé mondják, gicével – vitték rá a tojás felszínére, így kerültek rá a minták, melyeknek sajátos jelentésük volt. A tárlat több vidékről, elsősorban Nógrád megyéből származó, viasszal írt hímestojások mintakincsét öleli fel – Fábián Gyula, Makoldi Sándorné Papp Gizella gyűjtése és saját gyűjtés alapján –, továbbá Hont és Gömör térségéből, de megtalálhatóak benne Zoboralja, ill. szlovák vidékek (Polichno – Parlagos, Horná a Dolná Strehová – Alsó- és Felsősztregova, Uňatín – Unyad, Domaniža – Demény) archaikus mintái is. A megnyitót, amely 16:30 órakor veszi kezdetét, Kovács-Benko Fruzsina Borbála népdalénekes fellépése kíséri. Az egyedi gyűjtemény 2020.03.10-ig tekinthető meg.
A projekt megvalósítását a Szlovák Művészeti Alap támogatta.

       A Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum „A mézeskalácsszív titka” c. kiállítása bemutatja a kassai mézeskalács-készítés történetét és kiemelkedő személyiségeit, valamint a Lefter család – az utolsó kassai mézeskalácsos családok egyikének – műhelyét. A család együttműködött egy másik jelentős mézeskalácsos famíliával, Novellyékkel. A tárlat szemlélteti az ütőfák és a mézeskalácsok formavilágának keletkezéstörténetét és fejlődését, melyet nagyban befolyásoltak az évszázadok során változó, különböző divatirányzatok. A kiállított tárgyak között megtalálhatóak 18. és 19. századi, fából és lemezből gyártott kalácsformák, a mézeskalács készítésénél használt eszközök, lemez- és faformákkal előállított mézeskalácsok, illetve az ügyes mesterek műhelyéből származó jelenkori mézeskalácsok. A Füleken megnyíló kiállításon helyet kaptak a Rozsnyói Bányászati Múzeum és a rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum gyűjteményi tárgyai is, melyek az említett városok hosszú múltra visszatekintő mézeskalácsos mesterségét mutatják be. A kiállítás kurátora Mgr. Mitrová Ľudmila, a Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum néprajzkutatója.

     „A mézeskalácsszív titka” c. kiállítás tartalmas része lesz az idei városi karácsonyváró rendezvénysorozatnak, hiszen az érdeklődők ismét kellemes hangulatra számíthatnak a megnyitó folyamán. A látogatókat karácsonyfa-díszítés, viaszgyertya-mártás és eredeti faformák másolataival készült mézeskalácsok sütése várja. A felnőttek forralt bort is kóstolhatnak majd. A megnyitóra 2019. december 12-én, 16:30 órakor kerül sor a Városi Honismereti Múzeum galériájában. A kiállítás 2020. március 6-ig tekinthető meg.

Mgr. Mitrová Ľudmila, Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum és a FVM

Változás! A kiállítás február 21-ig tart.

A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet idén ünnepli kihirdetésének 30. évfordulóját. Ez alkalomból több helyszínen is megrendezésre került a terület egyedi természeti adottságait, valamint az annak kezelésére és védelmére hivatott szervezet történetét bemutató kiállítás. A szervezők szakmai előadásokkal egészítették ki a tárlatot, melynek célja, hogy érdekes és tartalmas módon bővítse a térségről szerzett általános ismereteket, valamint hogy teljesebb képet adjon az itt található értékekről.
Az előadás során szó esik az erdőkről, amelyek a tájvédelmi körzet közel 2/3-át borítják. Cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök uralkodnak a területen, de mozaikszerűen molyhos tölgyesek, szurdokerdők és törmeléklejtő erdők, égerligetek és füzesek is előfordulnak. A tájvédelmi körzetre jellemző a legelők és legelőcserjések terjedelmes előfordulása. Sok fajnak jelentenek élőhelyet, így a biológiai sokféleség jelentős őrzői. Az előadó említést tesz a Tájvédelmi Körzet területén lévő völgyzárógátas víztárolókról is. Ezek a másodlagos élőhelyek a vízi élőlények számára különösen jelentősek. A tájvédelmi körzet kis kiterjedésű, de jellegzetes élőhelyei a sziklai élőhelyek. Az élőhelyek változatosságával párhuzamba állítható a fajok sokszínűsége. Az itt megtalálható növény- és állatfajok jelentős számban védettek, sokuk előfordulása biogeográfiai szempontból, vagy természetvédelmi státuszuk végett jelentős. Bemutatásra kerül 15 fokozottan védett természetvédelmi terület, amely a tájvédelmi körzet kisebb részét alkotja. Területének kb. ¼-e Natura 2000, különleges természetmegőrzési terület. A különleges madármegőrzési terület pedig majdnem teljes átfedésben áll a tájvédelmi körzettel.
A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Szlovákia területének csupán 0,034 %-án fekszik. Ennek ellenére itt számos élőhely, növény-, gomba- vagy állatfaj jelentős terjedelemben vagy mennyiségben megtalálható. Ezért is érdemel különös figyelmet és védelmet. Ismerjük meg jobban a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet természeti értékeit!
A kiállítás mellett megtartott előadás csupán betekintést enged a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet változatos természeti értékeibe. Nem titkolt célja, hogy érdeklődést keltsen és arra ösztönözzön minket, hogy menjünk ki a természetbe és ismerjük meg a terület természeti értékeit, varázslatos tájait. A kétnyelvű előadás 2019. október 25-én, 16:30 órakor valósul meg a Városi Honismereti Múzeumban. A Füleki Vármúzeum szeretettel vár minden érdeklődőt!

Rimaszombat és Losonc után Füleken is megtekinthetik az érdeklődők a „30 éves a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet” című kiállítást, amely a terület egyedi természeti adottságait, valamint az annak kezelésére és védelmére hivatott szervezet történetét és legfőbb tevékenységeit mutatja be. A Cseres-hegységet 1989-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. A 16 771 ha nagyságú területen a második védelmi fokozat van általános érvényben. Legfőképp a jellegzetes vulkáni domborzatáról vált ismertté, ám fő alkotóeleme a homokkő, amely hegyesen kiemelkedő dombokkal és festői völgyekkel körvonalazott sajátos arculatot kölcsönöz a térségnek. Meleg- és szárazságkedvelő élőhelyek, valamint az azokhoz kötődő növény- és állatfajok találhatók itt meg, de a hűvösebb fekvésű helyeken él néhány hegyvidéki faj is.
A kiállítás 3 tematikus egységből áll. Az első, bevezető rész térképek, dokumentumok, okiratok és promóciós anyagok segítségével rögzíti a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet és igazgatóságának megalapítását, míg a második a szervezet kezdeti tevékenységeit, a határon átnyúló együttműködését és az általános működését mutatja be. A harmadik rész a terület természeti értékeit ismerteti, és egyben interaktív elemeket is tartalmaz a látogatók, különösen a gyermekek számára. A kiállítást gazdag szöveges és fényképes anyag kíséri.

A megnyitóra 2019. szeptember 27-én, 16.30 órakor kerül sor a Füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában. A közforrásból támogatott kiállítást a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme – a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatóság hozta létre. A kiállított tárgyak továbbá a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum és a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményéből, valamint magángyűjteményből származnak. A kiállítás 2019. 11. 29-ig tekinthető meg.
Felhasznált forrás: Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatóság

Kiállítás időtartama változása!

Értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a „Nógrád nagyjai – Bacskai Béla élete és munkássága“ c. kiállítás  2019.9.17-ig tekinthető meg.

Bacskai Béla festőművészre (1935 Perse – 1980 Guszona) úgy emlékezünk, mint Nógrád egy kiemelkedő személyiségére, de munkásságának jelentőssége túlmutat a régió határain. A városunk szomszédságában fekvő Persén látta meg a napvilágot. Festőművészi képzettséget a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán szerzett monumentális festészet szakon. Élete jelentős részét azonban itt, a nógrádi és gömöri falvakban – Persén, Újbástban és Guszonán töltötte. Füleken egy ideig öntőminta-munkáskést a Kovosmalt üzemben dolgozott, és éppen ez az időszak ihlette számos, a munkásvilágot ábrázoló jelenet megfestésére. A halál hirtelen, életének legtermékenyebb időszakában érte utol, mégis számottevő alkotást – olajfestményt, akvarellt, grafikát, rajzot, sőt néhány plasztikát is hagyott maga után, amelyek különböző szlovákiai múzeumokban és képtárakban, valamint magángyűjteményekben találhatók.
Bacskai művészetére szülőföldje volt a legnagyobb hatással, amelybe egész lényével bele volt gyökerezve, s amely festői nyelvezetének kialakulásában is meghatározó volt. A szülőföld iránti szeretetét és szellemi kötődését festészetén keresztül fejezte ki. A táj legmélyebb lényegét legfőképpen élete utolsó éveiben tudta megragadni – ezt bizonyítják akvarelljei és olajfestményei, amelyeken sajátos térbeli látásán keresztül nyilvánul meg monumentalitása és dinamizmusa. Egy másik témakört alkotnak a már említett, gyári környezetben zajló munkajelenetek, amelyek megörökítése szintén kihívást jelentett a számára. Ezen a területen is jelentős eredményeket ért el, különösen a formák stilizálásával és a lendületes mozdulatok érzékeltetésével. A kiállított munkákat rajzok – vázlatok és tanulmányok – egészítik ki, amelyek csak mintapéldái a művész által hátrahagyott, nagy mennyiségű tanulmányrajznak, és amelyeknek köszönhetően betekintést nyerhetünk alkotói munkájába. A személyes tárgyak és fényképek Bacskai életébe engednek bepillantani, s valamelyest megidézik a festő személyének jelenlétét is a kiállításon.
A kiállítás a Nógrádi Múzeum és Galéria, valamint a Füleki Vármúzeum gyűjteményét képező válogatást mutatja be, amelyet a festőművész szülőházából származó alkotások, személyes tárgyak és fényképek egészítenek ki. A gyűjteményt Perse község önkormányzatának jóvoltából láthatja a nagyközönség. A megnyitó, amelyre 2019. augusztus 15-én, 16.30 órakor kerül sor a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában, a XXIX. Palóc Napok és Füleki Városnapok rendezvénysorozat bevezető eseménye lesz. A november 29-ig látogatható kiállítás kurátora Németh Bozó Andrea, a Nógrádi Múzeum és Galéria művészettörténésze.

Németh Bozó Andrea és FVM

2019. március 7-én nyílik a „Fényszilánkok és Ékes jelek” c., káprázatos fényhatású üvegmozaik képeket és kézzel készített ékszereket bemutató vándorkiállítás a füleki Városi Honismereti Múzeumban. A tárlaton szereplő üvegmozaikok alkotója Molnár Rozália, a Délnyugat-Szlovákiában elő, eredetileg rajz és zene szakos pedagógusként dolgozó, képzőművész. Műveinek egyik – játékos színekben tündöklő – része a mesevilágról alkotott képeinket testesíti meg, a másikban mély hitvallása és Isten iránti bizalma tükröződik vissza a szimbólumokkal ellátott mérsékeltebben színezett képeken. Ábrázolásai a legnemesebb emberi erényeket, a szeretetet, tiszteletet és a segítőkészséget hirdetik. Gyakran megjelenő motívumként szerepel a gyökereivel földbe kapaszkodó fa, amely a mennyei ég és a földi világ összekapcsolását szimbolizálja. Üvegmozaikjai által a közönség elé tárja saját belső világát, melyet a mindennapi imák és elmélkedések töltenek ki.

Az „Ékes jelek“ szókapcsolat a kiállítás másik részére, Valacsay Olga kézműves ékszerkészletére, vonatkozik. A csallóközi származású alapiskolai nevelőnő fokozatosan jutott el az ékszerkészítéshez. Többféle technikát kipróbált és művelt, amelyeket gyerekeknek is tanított táborokban és rendezvényeken, kézműves oktatások keretén belül. A tárlaton színekben és formákban egyaránt bővelkedő, főként csiszolt üveggyöngyökkel ékesített kiegészítők láthatók. Az alkotó gyakran személyre szabottan, ruhához mérten tervez, emelve az ékszert viselő egyén természetes szépségét.

A megnyitón, amely 16:30 órakor veszi kezdetét, elhangzik Molnár Xénia színművész szavalata, valamint prózarészletet ad elő Molnár Rozália kisfia, Hunor. A gyűjtemény 2019. május 10-ig tekinthető meg.

A Füleki Művészeti Alapiskola és a Füleki Vármúzeum szeretettel vár minden érdeklődőt „A történelem darabjai a 21.században" elnevezésű alkotóműhely-sorozat keretében készült művek kiállítására. A megnyitóra 2019. február 8-án, 14:30 órakor kerül sor a Honismereti Múzeum galériájában. A kiállítás február 28-ig tekinthető meg.