• An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
 

Vármúzeum

Városi Múzeum

Info központ

Városi Könyvtár

 

A pályázat fő célja, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a balassagyarmati MNM Palóc Múzeuma, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a füleki Füleki Vármúzeum, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum és a szécsényi MNM Forgách–Lipthay Kastélymúzeuma intézményekkel együttműködve azok kiállító helyiségeiben hozzanak létre kiállításláncolatot, Petőfi körút 200 címmel. 

Petőfi körút 200

Az emlékév tematikájához kapcsolódva olyan kiállításláncolat valósul meg, amelyben Petőfi 1845. évi utazására alapozunk, az ezáltal kijelölt városok múzeumai a helyszínek, ezek részkiállításai egymás folytatásai, és egyéb ösztönzőkkel is az a törekvés, hogy a látogató, mintegy Petőfi nyomában, bejárja a teljes kiállítási láncot, tehát mindegyik múzeumot, mindegyik várost fölkeresse. Mind az öt múzeumi helyszínen időszaki részkiállítást valósít meg, benne szorosan kötődő virtuális kiállítással. Utóbbi révén Petőfi korából számos helyi, és térségbeli muzeális, épített, illetve természeti örökséget tudunk bemutatni, amit a költő látott és láthatott. Tehát célunk, hogy együttesen olyan múzeumi utazást kínáljunk a látogatóknak, amely láncolata révén föltárja Nógrád és Gömör szépségeit részelteti benne a láncolatot felkeresőket, és különféle ötletekkel bevarázsolja a résztvevőket a 19. század első felének természetközeli életmódjába, Petőfi verseken át is az ember heroikus, életigenlő hivatásába.

nktk_logo   NKA logo   Petőfi 200 logo   MNM logo

A kiállítás-sor mind az öt egysége a Petőfi életmű közelmúltbeli és jelenkori értelmezéseit állítja középpontba. A programban kiemelt szerepet kap Petőfinek és korának utóélete, emlékezetkultúrában betöltött szerepe, a művészetekben, a folklórban és a kortárstársművészeti területeken való megjelenése. A nevezett magyarországi és szlovákiai magyar vonatkozású közgyűjteményekben őrzött, eddig feltáratlan, vagy kevésbé ismert tárgyi, képi és szellemi forrásokat szakembereink feldolgozzák, és új, a különböző korosztályi sajátosságokhoz igazodó, a széles körű hozzáférést könnyítő megoldásokat dolgoznak ki.

Bővebben: Nemzeti Kulturális Alap: Petőfi körút 200 – Petőfi nyomában Gömörben és Nógrádban című időszaki...

A Füleki Várjátékok XXII. évadának főszervezője a Füleki Vármúzeum. Az idei rendezvény 2022. szeptember 3-án valósul meg. Az esemény minden évben tematikus, hogy mindig valami újdonsággal vonzza be a látogatókat. Az utóbbi években például: a füleki vár  elfoglalása, a török hódoltság időszaka, valamint a várbeli élet a békeidőkben került  feldolgozásra. A nagy sikernek örvendő rendezvény idei témája Fülek és környéke története a középkortól a 20. századig. Mivel a téma igencsak széleskörű, két szakaszra osztottuk. Logo BBSKAz első, az eneolitikumtól a késői középkorig terjedő szakasz, a tavalyi, 2021-es Várjátékok során került bemutatásra, a második szakasz témája pedig idén, ahol a késői középkortól a második világháborúig tartó időszakba nyerhettek betekintést az érdeklődők. A jelenlegi évad során az ukrajnai háborús helyzetre való tekintettel nem kerül sor harci bemutatókra. A történelmi csoportok repertoárjában viselet-, fegyverzet-, zene- és tánckultúra bemutatót láthat a közönség. A délutáni órákban kezdődő szombati rendezvény a legkisebbeknek szóló programmal indul, ahol történelmi mutatványosok – bohócok és zsonglőrök, továbbá gólyalábasok szórakoztatják majd a gyermekeket. A történelmi csoportok betekintést engednek a  középkori mindennapokba, az oszmán uralom és azon belül a füleki szandzsák időszakába, valamint a barokk öltözködésmód világába.

Bővebben: Kisebbségi Kulturális Alap – 1.2 Amatőr művészet; Besztercebányai Megyei Önkormányzat; „XXII....

Logo

A Füleki Vármúzeum (FVM) nemcsak bővíti gyűjteményi állományát, hanem biztosítja a gyűjteményi tárgyak védelmét és szakszerű kezelését is. 2022-ben is bekapcsolódtunk a Szlovák Művészeti Alap 5.4 Gyűjteményi tárgyak restaurálása és kezelése elnevezésű alprogram felhívásába. A projekt keretein belül áttört faragású padokat állítottunk helyre.

A szlovákiai magyarság egyik jellegzetes, regionális specifikuma az Észak-Nógrádban és az egykori Gömör-Kishont vármegye délnyugati részén elterjedt, úgynevezett palóc áttört bútor. A néprajzi szakirodalom ezt a dekoratív faragott bútort főként a mai Magyarország területéről, Nógrád és Heves megyéből ismeri, amíg a legdíszesebbek a Karancs térségéből származnak. A Füleki Vármúzeum gyűjteményében Nógrád és Gömör-Kishont különböző tájairól való nyolc áttört faragású pad található (ebből 6 sérült állapotban).

Bővebben: Szlovák Művészeti Alap – 5.4 Gyűjteményi tárgyak restaurálása és kezelése „Áttört faragású lócák...

Logo BBSK

A Besztercebányai Megyei Önkormányzat („a megye 38/2019 sz. általánosan kötelező érvényű rendelete, 2/2022. sz. felhívás: Kulturális örökség felújítása és helyreállítása – Kulturális örökségvédelem – „A” besorolású tevékenység): „Rekonstrukciós építési munkák a füleki várban, SO.03-as rész – Fa színpad“

A benyújtott pályázat célja a középkori vár szisztematikus felújításának és állagmegóvásának folytatása. A fa színpad felújítása az előkészített projektdokumentáció (PD) szerint valósul meg, amely tartalmazza az objektum meglévő konstrukciós és műszaki állapotának leírását, valamint a felújítás építészeti és műszaki kivitelezésének javaslatát. Mivel a projektdokumentáció már 2017-ben készült, az azóta eltelt időtávlatra és a faszerkezet további leromlására való tekintettel javasolt a színpad valamennyi, kritikus állapotban lévő faelemének teljeskörű lecserélése, és egyben a színpad alatti lejárat nem megfelelő fémlemez burkolatának cseréje is.

Bővebben: A füleki vár nemzeti kulturális műemlék felújítása és állagmegóvása, Rekonstrukciós építési...

OOOCR_palyazatA projekt alapgondolata az érdeklődők számára lehetőséget teremteni a szabadidejük színvonalas eltöltésére, továbbá célja a történelem iránti érdeklődés felkeltése, a történelmi kötődések és új ismeretek feltárása, valamint az őskori emberek történelmének és mindennapi életének élményszerű bemutatása. A kulturális emlék látogatói új ismeretekre tehetnek szert Fülek és környéke legrégebbi történeti időszakából, melyek a füleki várhegy régészeti feltárása során előkerült késői kőkorszakból származó badeni kultúra (3600 – 2800 i.e.) leletei, valamint a regionális kultúra részeiként a környéken feltárt bronzkori tárgyak (pilinyi /1500-1200 i.e./ és kiétei kultúra /1100 – 700 i.e./) által megszerzett ismeretekre alapszanak.

Bővebben: Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezet: „Őskori kemence a...

logo_bbskultminA Füleki Várjátékok XXI. évadának főszervezője a Füleki Vármúzeum a Füleki Farkasok Polgári Társulással karöltve. A kétnapos rendezvény a járványügyi helyzet miatt két szervezési szakaszra oszlik. Az első részben, 2021. június 13-án a Füleki Farkasok gondoskodnak a XV. Nemzetközi Történelmi ĺjászverseny megrendezéséről. A második szakaszban, 2021. szeptember 19-én a Múzeum rendezi meg a várjátékok programját. E közkedvelt rendezvény évente más-más témához kapcsolódik, minden alkalommal valami újat nyújtva ez által az érdeklődőknek. Az idei várjátékok témája Fülek és környéke története az őskortól a középkorig I. A várhegyen és annak környékén végrehajtott régészeti feltárások során megállapították, hogy a térség már az őskorban lakott volt. A szervezők célja, hogy betekintést nyújtsanak a régmúlt idők történéseibe, megismertessék a látogatókkal Fülek korábbi múltját is, de tekintettel a hosszú időtávra, az idei témakör két nagyobb egységre osztódik. Az első a késői kőkorszak és az érett középkor közti időszakot, míg a második a késői középkortól a 2. világháborúig terjedő korszakot mutatja be, melyre a következő évi várjátékokon kerül sor. 

Bővebben: Kisebbségi Kulturális Alap – 1.2 Amatőr művészet; Besztercebányai Megyei Önkormányzat; „XXI....

„A FÜLEKI VÁR NEMZETI KULTURÁLIS MŰEMLÉK felújítása és állagmegóvása, SO.05-2 sz. rész, A középső vár kazamatái – esővíz-elvezető csatornarendszer“

A Besztercebányai Megyei Önkormányzat („a megye 38/2019 sz. általánosan kötelező érvényű rendelete, 3/2019. sz. felhívás) – A kulturális örökség (nemzeti kulturális műemlékek és helyi nevezetességek) felújításának és rekonstrukciójának támogatása: „A FÜLEKI VÁR NEMZETI KULTURÁLIS MŰEMLÉK felújítása és állagmegóvása, SO.05-2-es rész, A középső vár kazamatái – esővíz-elvezető csatornarendszer"


A projekt célja a középkori füleki vár szisztematikus felújításának, állagmegóvásának és korszerűsítésének folytatása, belefoglalva a tereprendezés és a középső várudvar teljeskörű vízelvezetésének első szakaszát. A pályázat egyben megfelelő alapot biztosít Fülek Város egyik soron következő, tartalmilag kapcsolódó pályázatának, amely a második szakaszban a vár bizonyos részeit – a középső vár három ágyúállását (lőrések, kazematák) – nyitná meg a látogatók részére. A pályázat 1., a Füleki Vármúzeum által megvalósított szakaszának (régészeti kutatás, vízelvezető rendszer) befejezését követően megkezdődik a 2. szakasz (földmunkák, tereprendezés, építkezési és statikai munkálatok), amelyet a városi önkormányzat fog kivitelezni.

Bővebben: „A FÜLEKI VÁR NEMZETI KULTURÁLIS MŰEMLÉK felújítása és állagmegóvása, SO.05-2 sz. rész, A középső...

Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezet, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat Fejlesztési Ügynöksége
„A füleki várhegy alatt lévő földalatti folyosók megnyitásának 2. szakasza – a komplett szellőzőrendszer és a térelválasztó rácsok kiépítése“

A füleki vár kezelőjeként működő Füleki Vármúzeum 2018.május 19-én nyitotta meg a II. világháború idejéből származó, a várhegy alatt lévő egykori légoltalmi óvóhely kapuit. A két egymással összekötött földalatti folyosó megnyitását részletes, az eredetüket feltáró történeti kutatás, a helyiségek kitisztítása, terepeligazítás, fém bejárati ajtó elkészítése és beszerelése, villamos áram bevezetése, valamint a „Fülek 1938-1945“ című tematikus helytörténeti kiállítás létrehozása előzte meg, amely a folyosók egyikében kapott helyet. A felsorolt tevékenységek a munkaigényes pályázat első szakaszában zajlottak. Az intézmény célja a projekt folytatása volt – egy következő kiállítás megrendezése a másik folyosóban. Mivel maga a várhegy a Cseres-hegység területén zajló vulkáni tevékenység egyik legszemléltetőbb példája, a tervezett kiállítás éppen ezért a környék tűzhányóinak és ásványkészleteinek múltját lenne hivatott bemutatni.

Bővebben: „A füleki várhegy alatt lévő földalatti folyosók megnyitásának 2. szakasza – a komplett...

Kisebbségi Kulturális Alap – 1.2 Amatőr művészet; Besztercebányai Megyei Önkormányzat; Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezet

„XX. Füleki Várjátékok  és Nemzetközi Történelmi ĺjászverseny“

A Füleki Várjátékok 20., jubileumi évadának főszervezője a Füleki Vármúzeum a Füleki Farkasok Polgári Társulással karöltve. A Múzeum biztosítja az első nap rendezvényeit, míg az íjászbemutatóra fókuszáló Füleki Farkasok a XIII. Nemzetközi Történelmi ĺjászverseny megrendezéséről gondoskodnak a rendezvény második napján. A szombati műsor a kézműves vásárral együtt a délutáni és az esti órákban valósul meg. Mivel jubileumi évadához érkezett a szlovák és magyar turisták körében egyaránt kedvelt esemény, a szervezők szeretnének ezúttal – az előzőekhez képest – egy rendhagyó, kibővített programmal kedveskedni a látogatóknak. A szervező célja, hogy az egész várudvar, ugyan úgy mint a váralatti utca a rendezvény színterévé váljon. Az idei évad témája a várbeli élet bemutatása a békés időkben. A 14. századtól a 17. századig, sőt a háborúk közötti időszakokban is mozgalmas életet éltek a várlakók. A háborút követően meg kellett javítani a megrongált falakat, újjáépíteni a leégett házakat, új bútorokat és konyhai edényeket készíteni, ruhákat varrni, tulajdonképpen újra fel kellett éleszteni a mindennapi tevékenységek folyamatát. Azokban az időkben pedig, amikor a közelgő háborúra készültek, javították a fegyvereket és újakat kovácsoltak, készítették a zászlókat, a ruházatot és egyéb fontos kellékeket. A vár falai között biztonságban űzhették az egyes mesterségeket, az itt megrendezésre került kézműves vásárok a kereskedőket is bevonzották. Wesselényi Ferenc idejében (várkapitány 1634-1644 között) Füleken céhet alapítottak a csizmadiák (1636), lakatosok, pajzskészítők, lándzsakészítők, kardművesek és szíjgyártók (1636), a szűcsök (1640), majd később a vargák (1656) és a szabók (1674). A rendezvény résztvevői a nap folyamán az egész várudvaron figyelemmel kísérhetik a korabeli mesterek, katonák és a cselédség életét a 14. és a 17.sz. között.

A kétnapos rendezvényt közforrásból a Kisebbségi Kulturális Alap 2018 (7000,- eurónyi összeggel), a Besztercebányai Megyei Önkormányzat 2000,- eurónyi összeggel, a Turisztikai Nógrád és Polyána-hegyalja Területi Idegenforgalmi Szervezet pedig 500,- eurónyi összeggel támogatta.

„Kisebbségi Kulturális Alap – 2.3 Könyvnyomtatás „A füleki végvár hadtörténete Koháry II. István főkapitányságának idején (1667-1682)“.“

A füleki végvár hadtörténete Koháry II. István főkapitányságának idején (1667-1682)“ című monográfiájáról van szó.  A kiadványsorozat első része Dr. Komjáti Zoltán Igor „Egyetértésben a közös érdekekért“ c. munkája volt, amely 2015-ben jelent meg. A szerző a füleki vár működését dolgozza fel II. Koháry István várkapitánysága alatt, 1667-1682 között. A kiadványsorozat második részét „A Koháry és a Coburg család emlékezete Barstól Gömörig“ c. nemzetközi konferencia tanulmányanyagainak gyűjteménye képezi. A következő, harmadik kötet Dr. Szirácsik Éva „Tanulmányok a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokairól (1647-1731)“ című monográfiájának szlovák nyelvű fordítása.

A publikáció célja az eddig elért levéltári és történeti kutatások eredményeinek bemutatása, továbbá Koháry II. István főkapitányságának idejéhez, valamint a történelmi Magyarország és az oszmánok által elfoglalt észak-keleti országrész históriájához kötődő, a füleki végvár hadtörténetét közvetítő legújabb információk terjesztése a szakmai közönség felé. A projekt célcsoportjai történészek, múzeumok szakképzett munkatársai, pedagógusok (történelem szak) és a történelem iránt érdeklődők.

A pályázatot közforrásból a Szlovák Művészeti Alap támogatta 3843,- eurónyi összeggel.

 
 
 
 
Ez a weboldal a felhasználói élmény fokozása érdekében sütiket (cookie) használ.