Labor omnia vincit improbus
2022. március 25-én nyitja meg a Füleki Vármúzeum a Magyar Fotóművészek Világszövetségének soron következő vándorkiállítását a Városi Honismereti Múzeum galériájában. A tárlat az említett egyesület által évente megrendezett fotópályázat immár 21. évadának felvételeiből jött létre, melynek legsikeresebb művei szakmai zsűri értékelése alapján vándorkiállításon és katalógusban kerülnek rendszeresen bemutatásra.
Bővebben: XXI. Nemzetközti Magyar Fotószalon a Füleki Városi Honismereti Múzeumban
Két rendkívüli év után a füleki vár ismét márciusban nyitja meg kapuit, ahogy azt már több esztendeje megszokhattuk. Az állami műemléket kezelő szervezet folyamatosan törekszik történelmünk egyes mozaikdarabkáinak érdekes, de ugyanakkor tanulságos bemutatására. A turistaidény ez alkalommal „A könyvnyomtatás fejlődése a középkortól napjainkig” című kiállítással veszi kezdetét, melynek ünnepélyes megnyitójára 2022. március 14-én, 16:30 órakor kerül sor a vár Bebek-tornyának ötödik szintjén. A Defensores történelmi csoport által összeállított tárlat a könyvnyomtatás történetét mutatja be a 15. századtól egészen a 20. századig.
2022. február 10-én nyílik meg a Vármúzeum első idei kiállítása a Városi Honismereti Múzeumban. „A színek varázsában” című tárlat a ragyolci származású, jelenleg a Besztercebánya melletti Kordéháza (Kordíky) községben élő Lengyel Ilona, született Maksi, amatőr képzőművész alkotásait vonultatja fel.
Bővebben: Festménykiállítás nyílik a Városi Honismereti Múzeumban
Idén telt el hét évtized városunk első múzeumi intézményének megalapítása óta. Ez a kerek évforduló azért is jelentős, mert a város gazdag és mozgalmas múlttal rendelkezik, melyről számos műtárgy, valamint megmaradt kultúrtörténeti nevezetesség tanúskodik. Jelenleg két múzeum működik a településen, amelyek hosszú fejlődésen, átalakuláson és átszervezésen mentek keresztül, és gyűjteményeik révén átfogó képet mutatnak a különböző történelmi korszakokról. Az egyik a füleki várban létrehozott vármúzeum, amely a város történetét térképezi fel az első írásos említéstől a 17. századig, a másik pedig a Városi Honismereti Múzeum, amely tárlata a vár lerombolása utáni várostörténettel foglalkozik.
Bővebben: A füleki múzeum alapításának 70. évfordulója – jubileumi kiállítás
A jelenleg érvényben lévő kijárási tilalom miatt a Városi Honismereti Múzeum, a Városi Könyvtár, valamint a Nógrádi Turisztikai Információs Központ az intézkedések visszavonásáig zárva tart.
„A füleki múzeum alapításának 70. évfordulója“ c. kiállítás 2021. december 3-ra tervezett megnyitója a jelenlegi járványügyi intézkedések miatt elmarad, viszont a tárlat a tervek szerint online formában lesz megtekinthető.
I. Koháry István születési helye és ideje ismeretlen, viszont már kisgyermek korában szerepel az oklevelekben, első ízben 1629-ben a szentantali levéltár irataiban. Korán árvaságra jutott, gyámja a szécsényi várkapitány, Eszterházy Dániel volt. Az Eszterházyak hazaszeretetre, a császárhoz való hűségre, valamint a törökök elleni harcra nevelték. Amint felserdült, átvette családja örökségét és Csábrágon telepedett le. Feleségével, Balassa Judittal 6 gyermekük volt: II. István, Farkas, Gábor, János, Imre és lányuk, Zsófia. Édesapjához, Koháry Péterhez hasonlóan kiváló katona volt. Ahol kardja kevés volt, ott Viktor nevezetű lova segítette.
A Bebek család egyike volt Felső-Magyarország legbefolyásosabb családainak, mivel tagjai a XIV. és XV. században jelentős országos tisztségeket töltöttek be. Birtokaik főként Nógrád, Gömör, Abaúj, Torna és Borsod vármegyékben terültek el. Legfontosabb váraik Salgó, Boldogkő, Szádvár és Krasznahorka voltak.
Etimológia – a város megnevezése
Fülek város megnevezései után kutatva többféle névváltozattal is találkozhatunk az egyes forrásokban. Többek között Bél Mátyás tesz említést arról, hogy élt itt egy Fülöp nevű pásztor, akinek Füles nevű kutyája egy alkalommal kincset talált. Ebből építtette fel Filek várát a pásztor. Egyéb feltételezések szerint a Fülek megnevezés a kelta Fulaku (rejtekhely) szóból alakult ki, melyet „Filecia“-ra latinosítottak. A Findikli városból származó Silhadar Mehmed krónikás (1682) azt írja, hogy Fylek az arab „felek“ (égbolt) szóra emlékezteti, merthogy a vár csúcsa szinte a csillagokat érintette.
